"Írd le az igazat Fatimáról", mondta nekem az a csodálatosan tündöklő lény a "Jelenések Kápolnájában" a festői portugál városkában Fatimában, mely segített kigyógyulnom az alattomos betegségemből.
Tulajdonképpen hogyan is kezdődött ez?
Körülbelül két évvel ezelőtt az életem válságon ment keresztül. Nem nagyon szép időszak volt, teli könnyekkel, kínlódással, támadással és veszteséggel. Tulajdonképpen elveszítettem mindent – az életemen kívül - a tizenkétéves cégem, magzatom, amelyet vártam, sokéves barátságaim többségét... Csak a lényeknek hála, akik segítettek engem és erőt adtak nekem, hogy még itt vagyok Önök között.
A betegségem szenvedés idézte elő. A vérsejtek - mindig gyenge oldalam volt. Leukémia! Borzalmas szó! Ha még ehhez társul agyi lelet, az már rossz. Hogyan kigyógyulni? Ezzel a kérdéssel foglalkoztam három hosszú hétig egyedül. Kétségbeesett voltam, főleg, amikor este alvó kisfiamra néztem. Már úgy nézett ki, hogy kétségbeesésemben alul maradok. De egyszer éjjel egy lény jött hozzám, aki azt mondta, hogy kigyógyulok, ha belépek a "CSILLAG KAPU ALAGÚTBA". Ilyen alagút négy helyen található a Földön. Rögtön másnap kikutattam ezeket a helyeket. Fatima volt a legközelebbi. Még aznap este megtudtam az utazás időpontját. Akkor bepánikoltam. Hogyan jutok oda? És főleg - honnan veszek rá pénzt? Anyagiakkal segített a család és egy személy, akinek halálomig hálás leszek.
2010. május 5-én léptem Fatima városkába. Köszönet a védelemért, amit a lények nyújtottak, egész úton védve voltam. Fatimába lépésemkor leírhatatlan nyugalmat éreztem, holott zavarodott voltam. Nem tudtam hol találom meg a helyet " Isten Anyjának jelenését ". Ott kellett lennie a kapunak - alagútnak. Feleslegesek voltak félelmeim, mert az én lépteim egyenesen a helyes helyre vezettek. Mintha angyalok vezettek volna.
Az első estét a templomban töltöttem. Leereszkedett hozzám három férfi lény, akiknek fénylő jellegzetes szemük volt - barna, kék és türkisz. Meglepett, hogy nem kommunikáltak velem, csak a fejtetőmön éreztem valamit, mint fúrót és az erő áramlását.
Másnap este megnyílt két kapu - az egyik a templom, a másik a Jelenések Kápolnája felett. Ebben a kápolnában nagyon vegyes érzéseim voltak, amelyek sírással enyhültek. Gyönyörű fénylő női lény felelt az én kíváncsi kérdéseimre. Felvilágosított, hogy a betegség, ami miatt Portugáliába utaztam azért volt megengedve, hogy vállalkozzam erre az útra. Ez az út azért volt fontos számomra, hogy szélesítsem képességeimet és feladataim miatt, amit kapok. A megfelelő időben fokozatosan mindent megtudok. Ottlétünk végén a partneremmel áldást kaptunk.
Hazaérkezésünk után állandóan támadott a sötétség. És nem csak engem. Legtöbbet támadott volt a családom. Szüntelen rám kiabált, hogy rossz vagyok. Nagyon kínzott. Olyan helyzetekbe kerültem, amikor elkezdtem hinni, hogy igazuk van. Egészségügyi téren sokkal jobban éreztem magam, de a sötétség támadásainak tényleg nehezen tudtam ellenállni. Olyan érzésem volt, hogy egyedül vagyok, elhagyatott és segítség nélkül.
Augusztus felében ismét meglátogatott ugyanaz a lény és meghagyta, hogy vállaljak fel még egy utat Fatimába. Állítólag a lényeknek muszáj a csontvelőbe ültetni új oltványt. Egyúttal feladatokat kapok, amelyet teljesítenem kell. Kihangsúlyozta nekem, hogy fontos vagyok a Fénynek. Gondolkodás nélkül elkezdtem megszerezni a pénzt. Augusztus utolsó hetében felkerekedtem a közel 4000 km hosszú útra. Szerencsére most is a Fény oltalma alatt voltunk, mert nagyon nehezen lettünk volna nélküle képesek rá.
Németország felénél elromlott a navigációs rendszer. A térkép szerinti navigáció nehézkes volt. Spanyolország végén a rendszer magától bekapcsolt. Kb. 100 km a cél előtt elromlott az autó - az autópályán az autó tele lett füstel és majdnem kifolyt az egész tartály gázolaj. Portugáliában nagy forróság volt, de az elromlott autó egy fa árnyékában állt meg, amely egyedül nőt az út mentén. Így védve voltam a tűző naptól. Kb. egy óra múlva folytathattuk az utat.
Jóllehet nagyon örültem a Fatima-i tartózkodásnak, első nap a városban különlegesen nehéz volt számomra. Hatalmas - szinte ellenőrizhetetlen - idegességet éreztem sírással és dühkitöréssel egyesítve. Azon a napon szinte semmit nem érzékeltem magam körül.
Másnap ez már másként volt. Az emberekkel teli templomban leszállt hozzám három angyal. Megparancsolták nekem, alázatosan hajtsam le a fejem és ereszkedjek térdre. El kell ismernem, hogy pillanatig haboztam. Bennem maradtak az emlékek, ahogyan a saját családom több mint egy évig azt gondolta rólam, hogy rossz vagyok. Saját édesanyám is többször a szememre vetette.
Természetesen szót fogadtam az angyaloknak. Térdelve imádkoztam, sírtam és kértem a segítséget. Végül azt mondták nekem, hogy saját magam győztem le, fejemre tették kezüket és "Mária" néven szólítottak.
Következő napon csak egy lény gyógyított a templomban. Értesített, hogy a gyógyulási folyamat bekövetkezett. A Kápolnában ugyanaz a fénylő lény volt, aki a múltkori látogatásunkkor is itt volt. Azt mondta nekem, hogy az első látogatásnál Fatimában az emberek többsége saját magát keresi, és a következő látogatásoknál történnek csodák, beállnak a gyógyulási folyamatok. Továbbá mondta, hogy járjak az emberek közé és hirdessem az Igazságot, beszéljek az Örök törvényekről és kereszteljem az embereket. Az én felvetésemre, hogy nem vagyok felkészülve, válaszolta, hogy felkészült vagyok, csak el kell kezdenem hinni.
Utolsó nap aktivizálva lett bennem a Fény, amellyel segítenem kell az embereket.
A lények, akik gyógyítottak, arkangyalok voltak, akik a meghatározott időben lettek leküldve a földre és csak a kiválasztottakhoz.
El kell költöznöm a házból, amelyben lakom, mert tönkre tesz. Tönkre tesz a rossz is a városunkban. Védenem kell IZMAELT - a fiamat, akire a sötétség nagyon hat. A segítők állítólag maguk jelentkeznek.
Mit mondhatnék végül?
Köszönöm Istennek, Isten Anyának, a lényeknek is, akik segítettek nekem. Ez csoda, ami nem történik minden nap. Igyekszem segíteni a Fénynek, ahogy csak tudok.
Ez nagyon nehéz, mert a mammonnal átitatott mai időben, keveseknek van ideje a szellemi fejlődésre. Sok ember aggodalommal beszél a 2012 évről - mindenki félelemmel a hangjában Apokalipszisről beszél, amely meg van jósolva különböző jósokkal, látnokokkal.
Igen, abban az évben hirtelen energia cserének kell történnie, de miért félnek az emberek? Miért nem tesznek már VÉGRE valamit, hogy ne legyen vége a világnak? Miért nem élnek az Isteni parancsolatok szerint? Egy közülük: "Nem lesz más Istened, akinek meghajolhatnál..." Olyan egyszerű betartani! És mégis ezrek, sőt emberek milliói megszegi!
Minden este a Jelenések Kápolnája mellet szertartást végeztek Szűz Mária tiszteletére. Ott összejöttek hívők százai gyertyával a kezükben és dicsőítették Szűz Máriát. Ha ez az energia megfelelő irányba lenne irányítva - Istenhez, vagy legalább Isten Anyához - úgy egyenest a Fényhez menne. Így az emberek megtöltik a szobrot, dolgot, anyagot és az erő lemegy a sötétbe. Sem a Bibliában, sem a Grál Üzenetekben nem írnak Máriáról, Jézus anyjáról, hogy hozzá kell imádkozni. Egyszerű ember volt, nem Isten Anya. Nem kell őt kérni csodáért és megkerülni Istent! Jézus anyja volt és ez különbség, amit az emberek nem látnak.
Amikor láttam ezt a fanatizált, megzavart ember tömeget, sírtam. Ilyen hatalmas hit, erő és annyi szeretet, szerencsétlenül csak a szobornak. Mit tennének az emberek, ha értesíteném őket, hogy Mária ismét leszületett erre a földre és Izmaelen kívül még egy gyermeket kell szülnie, akinek segítenie kell a szlovák nemzetet megvédeni a harmadik világháború borzalmaitól és enyhíteni az utolsó Végítélet következményeit? Hogy ez a gyermek kiválasztott kell legyen? Segítenének neki?
Most tudom, hogy az, amit már régen sejtettem, igaz. Amikor megszületik egy ember meghatározott fontos küldetéssel és nincs elég védelme segítőitől, a sötétség előbb félreállítja a pénzforrástól, azután a barátoktól - segítőktől. Amikor ott marad eszközök nélkül és egyedül, semmire sem képes. Így történt velem is.
Tényleg itt a legfőbb idő felkelni és elkezdeni megvédeni a világot! Megérdemli!
Emberek, hittel és jó szívvel, kérem, segítsetek!
Svetlana
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|